Ha valaki 25 évesen kezd el havonta 15 ezer forintot félretenni, nyugdíjas korára közel 35 millió forint gyűlhet össze. Ha ugyanezt csak 35 évesen kezdi el, ugyanazzal a havi összeggel már csak körülbelül 17,5 millió forintra számíthat. 

A különbség nem onnan jön, hogy az egyikük többet tett félre, hanem onnan, hogy a pénze tovább „dolgozott”. 

Ebben a cikkben megmutatom, pontosan mit jelent ez a kifejezés, és miért számít ennyire, mikor kezded el.

Mit jelent az, hogy a pénz „dolgozik”?

A kifejezés elsőre furcsának tűnhet, hiszen a pénz nem tud szó szerint dolgozni. Amit valójában jelent, az egyszerűbb, mint gondolnád.

Amikor a pénzedet csak otthon tartod, vagy folyószámlán hagyod anélkül, hogy bármit kezdenél vele, az az összeg pontosan annyi marad, amennyi volt (sőt, az infláció és egyéb külső tényezők miatt, gyakorlatilag egyre kevesebbet ér), miközben az árak az idő múlásával emelkednek körülötte. Amikor viszont a pénzed valamilyen formában kamatozik, vagy hozamot termel, akkor ez az összeg saját magától is növekszik, anélkül hogy te bármit is tennél hozzá.

20 éve dolgozom vállalkozókkal és fiatalokkal a pénzügyi tudatosság témájában. Azt magyarázom el a legtöbbször, hogy kétféle módon tudsz pénzhez jutni:

• aktív jövedelem: amikor a saját időd és munkád fejében kapsz fizetést, ez a legtöbb fiatal egyetlen bevételi forrása
• passzív jövedelem: amikor a már meglévő pénzed termel neked újabb pénzt, anélkül hogy ehhez aktívan dolgoznod kellene

A „dolgozik a pénz” kifejezés erre a második esetre utal: a pénzed magától végzi a munkát, amíg te mással foglalkozol.

A passzív jövedelem lényege, hogy a pénzed ne csak álljon, hanem dolgozzon is helyetted. Így idővel nem kizárólag a saját munkád lesz a bevételed egyetlen forrása. 

Hogyan termel pénzt a pénz valójában?

A legegyszerűbb módja annak, hogy a pénzed dolgozzon helyetted, a kamat. Amikor a pénzedet valamilyen formában megtakarítod vagy befekteted, az adott időszak végén kamatot vagy hozamot kapsz rá.

Ez önmagában még nem lenne különösebben izgalmas, ha nem lenne egy nagyon fontos jelenség a háttérben: a kamatos kamat.

A kamatos kamat azt jelenti, hogy nem csak az eredeti összeged után kapsz kamatot, hanem a korábban megkapott kamatok után is. Ez azt eredményezi, hogy a pénzed nem lineárisan, hanem egyre gyorsulva növekszik, minél hosszabb ideig hagyod dolgozni.

Nézzük meg ezt egy egyszerűsített, illusztratív példán keresztül:

• az első évben a pénzed kamatot termel
• a második évben már nem csak az eredeti összeg, hanem az első évi kamat is kamatozik
• a harmadik évben ehhez hozzáadódik a második évi kamat kamata is
• és ez így folytatódik tovább, évről évre

Ez a folyamat az, ami miatt a hosszú távon félretett, akár kisebb összegek is meglepően naggyá nőhetnek, miközben a rövid távon félretett, akár nagyobb összegek sokkal kevesebbet hoznak.

Miért számít ennyire, mikor kezded el?

Ez az a pont, ahol a legtöbb fiatal meglepődik. Nem az számít elsősorban, mennyit teszel félre havonta, hanem az, mennyi időt hagysz a pénzednek dolgozni.

Nézzük meg, miért olyan nagy a különbség a korai és a késői kezdés között:

• minél korábban kezdesz, annál több év áll rendelkezésre a kamatos kamat hatásának, ez pedig exponenciális, nem egyenes vonalú növekedést jelent
• egy év késés is számottevő különbséget okozhat, mert az elveszett első év kamata később soha nem térül meg, bármennyit is teszel félre utána
• minél tovább vársz, annál nagyobb havi összeget kellene félretenned ugyanannak az eredménynek az eléréséhez, ami sokaknak egyszerűen nem is lesz reális lehetőség
• a korai kezdés nem a nagy összegekről szól, hanem a rendszerességről, egy kisebb, korán elkezdett összeg hosszú távon többet érhet, mint egy nagyobb, később indított megtakarítás

Ez az oka annak, hogy a pénzügyi szakemberek szinte egyöntetűen azt mondják: a legfontosabb döntés nem az, hogy mibe teszed a pénzed, hanem az, hogy mikor kezded el.

Miért nem gondolnak erre a fiatalok eléggé korán?

Ha ez ennyire fontos, felmerül a kérdés, miért nem foglalkoznak ezzel többen már fiatalon?

A magyar fiatalok háromnegyede gondolkodik már a jövőbeli megtakarításon, és csaknem a felük tudja, hogy fiatalon kellene elkezdeni. Mégis mindössze 17 százalékuk tesz félre ténylegesen erre a célra. 

Ez a szakadék a tudás és a cselekvés között jól mutatja, hogy nem az információ hiányzik, hanem valami más.

Néhány ok, amiért a fiatalok elhalasztják ezt a döntést:

• az azonnali élmények és vágyak sokkal kézzelfoghatóbbak, mint egy évtizedekkel későbbi eredmény
• úgy érzik, előbb kell egy „nagyobb” összeg ahhoz, hogy érdemes legyen elkezdeni, pedig éppen ennek az ellenkezője igaz
• az iskola alig ad gyakorlati pénzügyi ismereteket, így sokan a közösségi médiából tájékozódnak, ahol nem mindig megbízható az információ
• a téma elvontnak és bonyolultnak tűnik, pedig az alapja valójában nagyon egyszerű

Ha ezeket a gátakat felismered magadban, sokkal könnyebben el tudod kezdeni a tudatos gondolkodást, akár kis lépésekkel is.

Mit jelent ez a gyakorlatban, ha most kezdenél?

Nem kell azonnal nagy döntéseket hoznod ahhoz, hogy elkezdd kihasználni ezt a jelenséget. A lényeg a szemléletváltás, nem egy bonyolult pénzügyi terv.

Kezdd kis összeggel, de kezdd el most. 

Nem az összeg nagysága a legfontosabb, hanem az, hogy egyáltalán elindulsz. Egy kis, rendszeresen félretett összeg hosszú távon többet érhet, mint egy nagyobb, később indított.

Gondolkodj hosszú távban, ne csak a mai napban. 

A pénz dolgoztatása nem egy gyors megoldás, hanem egy évekre, évtizedekre szóló szemlélet. Minél hamarabb kezded, annál kevésbé kell majd erőlködnöd később.

Ne várd meg, amíg „elég” pénzed lesz hozzá. 

Ez az egyik leggyakoribb tévhit. Éppen fordítva igaz: minél kisebb összeggel kezdesz korán, annál nagyobb előnyre tehetsz szert, mint ha megvárod, amíg „sok” pénzed gyűlik össze.

Tanuld meg a különbséget a megtakarítás és a költés között. 

Amíg a pénzed a zsebedben vagy a folyószámládon marad, az nem dolgozik. Csak akkor kezd el növekedni önmagától, ha tudatosan arra a célra teszed félre.

Minél fiatalabban kezdesz el megtakarítani és befektetni, annál több időt adhatsz a pénzednek a növekedésre. A hosszú távú gondolkodás és a következetesség fontosabb, mint a kezdőtőkéd nagysága. 

Hol tanulhatod meg mindezt a gyakorlatban?

A Pénzben utazunk interaktív pénzügyi előadás pont erre a felismerésre épül: azoknak a 14-24 éves fiataloknak dolgoztam ki, akik még az elején állnak ennek a folyamatnak, és minden döntésük sokszorosan megtérül majd a jövőben.

Húsz éve figyelem, hogyan alakulnak ki az emberek pénzügyi szokásai, és miért hoz valaki jó vagy rossz döntést a saját pénzéről. Ez a tapasztalat vezetett el ahhoz a felismeréshez, amit a program középpontjába helyeztem: a pénzügyekben nem a jövedelmed nagysága dönt, hanem az, mennyi időt adsz a pénzednek, hogy dolgozzon helyetted.

Az előadás nem egy újabb száraz tananyag. Játékos, élményalapú formában mutatja be a tudatos pénzkezelést, a megtakarítást és a döntéshozatalt, úgy, hogy a résztvevők valóban megértsék, miért fontos mindez. A program során a fiatalok:

• rájönnek, miért ér többet a korai kezdés, mint egy nagyobb, de később befektetett összeg
• világosan látják, hogyan kapcsolódik össze a bevételük, a kiadásuk és a megtakarításuk
• megtanulnak tudatosan dönteni a halogatás helyett
• olyan alapokat szereznek, amelyekre hosszú távon építhetnek, legyen szó megtakarításról vagy egy jövőbeli saját vállalkozásról

Ha szeretnéd, hogy a gyermeked, vagy akár te magad is elsajátítsd ezt a szemléletet, érdemes megismerned ezt a programot.

Gyakran ismételt kérdések

Összegzés

A „dolgozik a pénz” kifejezés mögött egy egyszerű, mégis rendkívül erős jelenség áll: a kamatos kamat. Minél korábban kezded el tudatosan kezelni és félretenni a pénzed, annál több időt hagysz neki, hogy magától növekedjen. Nem az számít, mennyi pénzed van most, hanem az, hogy mikor kezdesz el gondolkodni azon, hogyan dolgoztasd azt, amid van.

Ha felkeltettem az érdeklődésedet, és szeretnéd megismerni a Pénzben utazunk programot, vedd fel velem a kapcsolatot a kisskrisztinauzletimentor.hu oldalon.